Szív tüdő keringés más egészség
- Kezelés Mi a szívelégtelenség?
- Mit jelent, ha valakinek sportszíve van?
- Éhező cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedők áttekintése
Szívkoszorúér áthidaló műtét CABG: coronary artery bypass grafting Szívkoszorúér áthidaló műtét CABG: coronary artery bypass grafting Krónikus ischaemiás szívbetegség ISZB alatt többnyire szívkoszorúér betegséget, szívkoszorúér szűkületet stenosist vagy elzáródást értünk.
A szűkület mögötti szívizom terület nem kap elég oxigén- és tápanyagdús vért, ez okozza a tipikus panaszokat például fulladás, mellkasi nyomás vagy fájdalom, ritmuszavar.
CABG műtét során áthidalást bypasst készítünk a szűkület mögötti érterületre. Ehhez egy saját testből kivett eret graft használunk fel, így állítjuk helyre a szív normális vérellátását. Azt, hogy műtét vagy katéteres érháló stent beültetés szükséges-e, az úgynevezett Heart Team kardiológusok és szívsebészek csoportja dönti el több szakmai szempontot is figyelembe véve a szűkületek száma, struktúrája, elhelyezkedése, a beteg állapota, társbetegségek, stb.
A gold standard graft, azaz a leggyakrabban használt artériás, és a legjobb hosszú távú eredményeket adó graft. Arteria radialis RA : az alkaron futó artéria, melyet Intézetünkben szintén nagy biztonsággal használunk.
Amennyiben ezt az artériát használjuk, a betegnek egy bizonyos típusú gyógyszert, Ca-csatorna blokkoló típusú gyógyszert kell szednie néhány hónapig az ér görcshajlamára való tekintettel.
A leggyakrabban használt graft, azonban a hosszú szív tüdő keringés más egészség nyitvamaradási eredményei némileg elmaradnak a fentebb említett artériákéitól.
Szívelégtelenség tünetei és kezelése
Nem minden beteg alkalmas több artériával történő bypass műtétre például jelentős túlsúly, súlyos cukorbetegség, gyenge minőségű graftok, súlyos tüdőbetegség, idős életkor, nem megfelelő Allen teszt. A sebész mindig egyénileg, személyre szabottan mérlegelve dönti el, hogy melyik típusú graftot a legcélszerűbb felhasználni. Álló szíven történő műtétek során a szívet megállítjuk, ez idő alatt a test keringését a szív-tüdő motor CPB: cardiopulmonary bypass; ECC: extracorporal circulation végzi.
A graftok egyik vége a coronariára kerül felvarrásra a szűkület után, a másik vége pedig az aortára, így biztosítva a szűkület mögötti szívizomzat megfelelő véráramlását. A műtét lényegi részének végeztével a beteg leszoktatásra kerül a szívmotorról, visszatér a fiziológiás keringés.
A műtét a bypassok számától függően óráig tart. Dobogó szíven történő műtétek alkalmával a szívet nem állítjuk meg. Különböző kiemelési és rögzítési technikákkal stabilizáljuk a szívet az áthidalások elkészítése idejére, ez alatt a szív biztosítja a test vérkeringését.
A Nature-ben jelent meg épp a napokban egy cikkamely a koronavírus agykárosító hatását vizsgálja. A cikkben említenek egy, az es évei közepén járó nőt, aki oroszlánokat és majmokat látott a házában és meg volt győződve arról, hogy férje egy csaló. A koronavíruson átesett nőnek nem volt pszichiátriai múltja, a pszichózis tünetei pedig jellemzően évtizedekkel később jönnek elő bizonyos embereknél. Ez az eset is bizonyítja, hogy a tüdő mellett a vírus egyéb szerveinket is megtámadja.
Az off-pump technika alkalmazása előnyös lehet súlyosan meszes aorta, súlyos vese- vagy májelégtelenség, súlyos tüdőbetegség esetén. Anatómiától, a szív állapotától függően azonban nem minden beteg alkalmas dobogó szíven történő beavatkozásra, ezt a sebész mindig egyénileg dönti el. Nemzetközi tanulmányok alapján lényeges különbség a hosszú távú eredményeket tekintve a két technika között nincs, mindkettőnek kitűnő eredményei vannak.
Mindkét technika nagyon alacsony kockázatúnak minősül stroke, halálozás vagy myocardialis infarktus szempontjából.
Intézetünkben mindkét módszert nagy biztonsággal alkalmazzuk.
