Kórtörténet hipertóniával

A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája Szerző: Hipertónia - Dr. Liziczai Imre A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az érrendszeri betegségek kialakulását késleltethetjük, a fennálló elváltozások romlását lassíthatjuk.

Sőt a kialakult célszervkárosodások nagy részét akár vissza is lehet fordítani.

Hogyan zajlik a magas vérnyomás kezelése rendelőnkben? Magas vérnyomás Ápoló kórtörténet hipertóniával.

A hipertónia káros hatása több szervet érinthet, és különböző tüneteket okozhat. Az érintett szervek, szervrendszerek károsodását hívjuk célszervkárosodásnak.

Pulmonális artériás hipertónia

A betegség következményei, komplikációk A magas vérnyomás önmagában, bármilyen eredetű is, hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontja az életfontosságú szervek működését. Ez a folyamat több lépcsőben zajlik. Az első, napjainkban már mérhető károsodás jele lehet az érfal rugalmasságának a csökkenése, ami az érelmeszesedés alapját is képezi. Ez kórtörténet hipertóniával folyamat fokozatosan az erek keresztmetszetének beszűkülésére, vagy éppen finom, zsákszerű kiboltosulására aneurizma vezethet.

A kórfolyamat eredményeképpen bármely szervünkben, de leginkább a szívben, az agyban, a vesében, verőerekben és a szemfenéken jellegzetes klinikai elváltozások jönnek létre.

Szívkoszorúér-betegség Ismert tény, hogy a magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest.

Legyél Te is ápoló Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés. Családi kórtörténet. A hipertónia a családban öröklődni látszó betegség.

A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben. Ez a kórfolyamat klinikailag lehet heveny szívinfarktus vagy éppen életveszélyes ritmuszavar A mogyoróvaj káros a szív egészségére vagy akár a szív hajszálérszerkezetének elváltozása.

A bal kamra falának a megvastagodása A kórtörténet hipertóniával próbál alkalmazkodni a megnövekedett terheléshez úgy, hogy az izomrostok megvastagszanak. A megvastagodás viszont nem kórtörténet hipertóniával együtt azzal, hogy az érhálózat is adaptálódik a helyzethez, vagyis változatlan hajszálér-kapacitásnak kell ene nagyobb izomtömeget ellátni.

Ez értelemszerűen a szívizomzat rosszabb vérellátását eredményezi. A diagnózist legpontosabban a szív ultrahangos vizsgálatával echokardiográfia lehet felállítani. A bal kamra megvastagodása ritmuszavarokat okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenségre vezethet.

Hirdetés Agyi keringési zavarok A magas vérnyomásos betegekben az agyi keringési zavar stroke kockázata hatszorosa a normális vérnyomású személyekének.

1. Ápoló kórtörténet hipertóniával - Magas vérnyomás ha ül
2. Ápoló kórtörténet hipertóniával Pumpálás és magas vérnyomás

Az agyi keringési zavarok figyelmeztető jele lehet az ún. TIA transient ischaemias attack.

Kórtörténet hipertóniával

Ilyenkor az agyi keringési zavar egy átmeneti, néhány perctől maximum 24 órán belül megszűnő idegrendszerei működési zavart okoz. Tünete lehet valamelyik végtag átmeneti bénulása, érzészavara, átmeneti beszédértési vagy beszédkivitelezési zavar, látászavarde eszméletvesztés is.

Főverőérfal-szakadás A főverőér aorta falának meggyengülésében, kóros kiboltosulásában elsődleges szerep jut a hipertóniának, de egyúttal a kórosan elváltozott érfal szakadásának is kórtörténet hipertóniával, súlyosbító tényezője. Kórtörténet hipertóniával Részletes vizsgálatokkal nagyon sok esetben kimutathatók a vese szerkezeti vagy működési zavarai. A vese verőereinek elfajulása a szűrőrendszer glomerulusok elváltozását is okozza.

Ez az életkor előrehaladtával mindenképpen kialakul, de a hipertónia sietteti és fokozza a glomerulusok pusztulását. A vese kiválasztó képessége csökken, ami kezelés nélkül veseelégtelenséghez vezet. Kezeletlen magas vérnyomásos betegek százalékánál veseelégtelenség a halálok. Ezen túlmenően a hipertónia felgyorsítja egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is.

• Hipertóniával töltött ápolói kórtörténet - rosennight.hu
• Hipertóniával töltött ápolói kórtörténet Magas vérnyomás, és a vese elváltozásai, ciszták és daganatok ujmedicina, biologika ischaemia hypertonia kezelése Szerző k : Dr.
• Everyday life Miután a betegnél pulmonális artériás hipertóniát diagnosztizáltak, meg kell tanulnia alkalmazkodni az új állapotához.
• Kórtörténet hipertóniával Dr.
• Álmatlanság magas vérnyomásból
• A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is.

A vese optimális működése fontos a vérnyomás szabályozásában. A vese verőereinek szűkülete önmagában is elegendő ok lehet másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulására. Így a vese, illetve a vese verőerének elváltozása egyszerre lehet oka, következménye és fenntartója a hipertóniának. Szemfenék A látóideghártya, illetve a szemfenéki kórtörténet hipertóniával elváltozása átmérő-ingadozás, tócsás bevérzés súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet.

A szemfenéki kép alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására. A szemfenéki elváltozás alapvetően meghatározhatja a terápia stratégiáját is.

Verőérrendszer Elsődlegesen a végtagok — azon belül is a lábak kórtörténet hipertóniával érszűkületét kell megemlíteni.

Ápoló kórtörténet hipertóniával Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.

A láb ereinek szűkületére hívja fel a figyelmet a lábszárfekély kialakulása. A súlyos érszűkület a végtag elvesztését okozhatja. Fontos kitérni az agyat ellátó nyaki főütőér-rendszerre, amelynek szűkülete átmeneti, súlyos esetben akár maradandó károsodást előidéző agyi keringési zavar kiváltója lehet.

Diagnosztika A hipertóniás betegnél fontos eldönteni a következőket: elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e borostyán hipertónia esetén — mert ez alapvetően meghatározhat további speciális vizsgálatokat, illetve gyógymódokat —, van-e a betegnek egyéb rizikófaktora, kimutatható-e célszervkárosodása, van-e egyéb komoly társbetegsége, mint például cukorbetegség.

Magas vérnyomás

Ennek megfelelően az orvosi vizsgálatoknak hármas szerepe van: az egyik, hogy kórtörténet hipertóniával a hipertónia lehetséges okát, illetve fényt derítsen az esetlegesen már kialakult célszervkárosodásokra, harmadszor pedig felmérje a beteg szív- és érrendszeri rizikófaktorait.

Első teendő a részletes kórelőzmény felvétele hipertónia fennállási ideje, családi kórtörténet megismerése, rizikófaktorok feltárása: dohányzás, alkohol, táplálkozás, fizikai aktivitás.

Jelen van-e bármilyen tünet vagy szövődmény: fejfájás, mellkasi fájdalomnehézlégzés, fulladás, éjszakai vizelés, horkolásos alvászavar? A korrekten kivitelezett vérnyomásmérés — ehhez, félautomata, automata készülékek állnak rendelkezésre.

A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája

A részletes fizikális vizsgálat is fontos információkat ad az esetleges elváltozások tüneteiről testalkat, érzörej, tüdő kórtörténet hipertóniával hallható, a keringési elégtelenségre utaló zörejilletve a beteg aktuális állapotáról, célszervkárosodásról, társbetegségek jelenlétéről perifériás erek tapintása, alszári vizenyő, ritmuszavar.

Laborvizsgálatok: vérvizsgálat vérkép, vese- májműködés, a szervezet ásványisó-tartalma, indokolt esetben hormonvizsgálatok. Szívultrahang echokardiográfia : a bal kamra anatómiai, szerkezeti megítélésén kívül pontos képet kapunk a pumpafunkcióról és a billentyűk állapotáról.

Mellkasröntgen: napjainkban az egyéb vizsgálómódszerek mellett hasznát sokan vitatják, ám fontos információt ad a tüdő és a mellkasi nagyerek állapotáról.