Egészségügyi szívroham tünetei

A szívinfarktus korai jelei és diagnosztikája Szívinfarktus vagy szívroham akkor következik be, ha valamely okból — pl. Az infarktus több­nyire a bal kamrai szívizom elülső anterior vagy alsó inferior részét érti, de létrejöhet hátsó poszterior infarktus is.

A még poten­ciálisan életképes szívizomzat csaknem fele az azt ellátó koszorúér elzáródását követően 1 órán belül, kb. A korszerű felfogás szerint a szívin­farktust nem egyetlen betegségnek, ha­nem betegségspektrumnak tekintjük, és akut koronáriaszindrómának nevezzük.

• A szívroham gyakori tünetei - HáziPatika
• Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő - A szív világnapja - szeptember
• Télen nagyobb a szívinfarktus kockázata – ezekre a jelekre figyeljünk
• Kórtörténet hipertóniával
• Magas vérnyomás betegség ütemezése

Ebbe a klasszikus szívizominfarktuson kívül beletartozik az ún. Szívinfarktusra hajlamosító tényezők A szívinfarktus kialakulását segítő tényező­ket két nagy hogyan kell szedni a steviat magas vérnyomás esetén oszthatjuk: 1 nem módosítható és 2 módosítható kockázati tényezőkre.

Nem módosítható faktornak tekinthető az életkor az infarktus inkább az idősebbek betegsége, de fiatalabbak­nál, sőt akár gyermekkorban is előfordul­hat, már ekkor is gondolni kell ráa nem a szívinfarktust szenvedett betegek között nagyobb arányban vannak férfiakaz egy vagy több családtagnál előfordult szívin­farktus vagy más komolyabb szívbetegség elsősorban akkor, ha az fiatal életkorban és közeli rokonnál jelentkezettilletve nőknél a korai menopauza.

Az akut szívinfarktus gyakori jelei A szívroham áldozatainak jelentős része az eseményt megelőzően jellegzetes mellkasi fájdalomról, ún.

Ilyenkor a minél előbbi sürgősségi osztályra való eljutás és gyors kezelés életet menthet! Szívinfarktus egyéb tünetei Nem mindenkinél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, valamint a tünetek súlyossága is egyénről egyénre változhat. Bizonyos embereknél enyhébb, másoknál nagyon komoly fájdalmak jelentkeznek.

A fáj­dalom a hát, a bal kar, az állkapocs vagy a felsőtest más pontjai felé is kisugározhat, máskor a mellkasra korlátozódik. Az angina fellépése azt jelzi, hogy bi­zonyos fokú zavar már beállt a szívizom vérellátásában, mely kezdetben nagyobb, később kisebb terhelésre, még később már nyugalomban is tüneteket okoz.

Az angina időszakában a vérellátási zavar még nem végleges, a fájdalom néhány percen belül jelentősen csökken vagy megszűnik, és a szívizomban nem jön létre visszafordít­hatatlan károsodás.

További hasznos tudnivalók

A szívinfarktust viszonylag gyakran kb. Ilyenkor a vérátáramlás időről időre csökken, majd helyreáll, ez nem okoz fájdalmat vagy egyéb panaszt, ugyanakkor folyamatosan súlyosbítja a szívizom káro­sodását. Ez utóbbit az elektrokardiográfiás EKG- vizsgálat már jelzi.

Nem tipikus tünetek Bár az akut szívinfarktus klasszikus formá­jában mellkasi fájdalommal és légszomjjal hívja fel magára a figyelmet, a tünetegyüttes igen sokféle lehet. Előfordulhatnak olyan tünetek, panaszok is, amelyek nem szívin­farktus gyanúját vetik fel elsőként, noha ez áll a háttérben.

Hogyan lehet "csendes"?

Ilyenek a fokozott verejtéke­zés; a hányinger vagy hányás; a szorongás; a köhögés; a szédülés; a szapora szívverés; a hasi diszkomfortérzés; a mentális zavarok; a hőemelkedés; a vérnyomásesés. Leginkább nőknél, idősebb férfiaknál és cukorbetegek­nél kell számítani arra, hogy a szívinfarktus nem jellegzetes tünetekkel jelentkezik. Néha a szívinfarktus tünetei egészen más kórképekkel — pl.

Az atípusos tünetek hátterében többnyire nem áll szívinfarktus, ennek eldöntése azonban mindig a mentő­orvosnak vagy a sürgősségi osztály szakor­vosának feladata. Az azonnali orvosi segítség életet menthet!

Az akut szívinfarktus áldozatainak egy­negyede a kórházba érkezés egészségügyi szívroham tünetei meg­hal. A többi esetben már a kórházi ellátás előtt kialakulhatnak életveszélyes szövőd­mények, pl. A minél korábbi felismerés és kezelés nemcsak a beteg életét mentheti meg, hanem a szövődmények veszélyét is jelentősen csökkenti.

A szívinfarktus tünetei

Gyanús tünetek ész­lelésekor minden esetben kérjünk haladék­talan orvosi segítséget! Az akut szívinfarktus diagnózisának felállítása A szívinfarktus kórismézése, a felmerülő egyéb kórképek kizárása már az első be­tegellátás helyszínén a beteg otthonában, utcán stb. Ennek legfonto­sabb eszköze az elektrokardiográfiás EKG- vizsgálat.

Az EKG a szívizom működése közben fellépő, igen finom elektromos változások ábrázolására alkalmas beren­dezés. Normális szívműködéskor jellegze­tes görbe látható, melynek egy vagy több eleme kóros lefutást mutat akkor, ha a szív funkciója zavart szenved.

Ilyen eltérés lehet az ún.

Milyen jelek utalhatnak szívinfarktusra?

ST-szakasz megemelkedése, csúcsos T-hullámok egészségügyi szívroham tünetei normális esetben nem lát­ható új hullámok megjelenése. A sürgőssé­gi osztályra érkezést követően rendszerint újabb EKG-felvétel készül a diagnózis meg­erősítésére, a korábban észlelt eltérések re­gisztrálására, a változások követésére. Enzimvizsgálatokra is sor kerül, első­sorban a troponin T és a troponin I értékét határozzák meg, mert ezek a fehérjealegysé­gek igen érzékenyen jelzik a szívizom káro­sodását, illetve egészségügyi szívroham tünetei emelkedett értékek esetén eléggé nagy biztonsággal kimond­hatjuk, hogy szívinfarktus áll a háttérben.

A troponinszintek a kimenetel előrejelzésére is alkalmasak: ki­sebb szinteltérések mellett általában jobb a kórjóslat. A másik fontos diagnosztikus enzim a kreatin-kináz, amely főként a szív­izomban található, koncentrációjának vál­tozásából egészségügyi szívroham tünetei következtetni lehet a szívizom állapotára, de a troponinoknál kevésbé érzékenyen és kevésbé specifikusan jelzi az akut szívinfarktust.

Az akut szívinfarktus diagnózisának felállítása

A további kivizsgálás Az adott helyzet függvényében egyéb vizsgálatokra is sor kerülhet, köztük mell­kasi röntgenvizsgálatra szívelégtelenség, tüdőödéma kizárására ; echokardiográfiára a szív ultrahangvizsgálatára, mely alkalmas az infarktus kiterjedésének, a szívkamrák működésének megítélésére, a szövődmé­nyek felismerésére ; izotópvizsgálatra ún.

A koszorúerek kontrasztfestéses vizsgá­lata ma már nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás célokat is szolgál: a kimutatott szű­kületek megfelelő eszközökkel pl. Ily módon az esetek nagyobb részében elkerül­hető a betegeket jobban megterhelő nyitott szívműtét, amely sok éven át az egyedüli le­hetőséget jelentette az elzáródott, erősen beszűkült koszorúerek átjárhatóvá tételére.